Hírek

A száz évvel ezelőtt, 1922. január 17-én született Fodor Pálra, Pély község díszpolgárára, a pélyi iskola volt igazgatójára emlékeztünk.

Szegénysorból indult, de kivételes tehetsége és szorgalma olyan messzire juttatta, amilyen messzire abban az időben csak keveseknek adatott meg. Ő igazán értette és tudta, hogy milyen rögös út vezet egy falusi kisdiák számára a diplomáig, hiszen saját bőrén tapasztalta meg, mennyi lemondást, küzdelmet és kitartást igényelt ez akkoriban a családja és az ő részéről is.

A hat elemit befejezve Budapesten folytatta tanulmányait, ahol különleges képességeinek köszönhetően az első két évfolyamot egy év alatt végezte el. A középiskolai évek után az Egri Líceumban kitűnő eredménnyel végzett és szerzett kántortanítói oklevelet. A háború az ő életét is megkeserítette, meg kellett szakítania tanulmányait, de a későbbiekben fizika tanári diplomát szerzett Szegeden.

60 év pedagógusi, 27 év igazgatói munkáját kellő szigorral és határozottsággal, nagy-nagy türelemmel, szeretettel végezte. Fizika és matematika órái élményszámba mentek, hatalmas szakmai tudását átadva indította el tehetséges tanulóit a diplomához vezető úton. Nemcsak a faluban, hanem a megyében is számon tartották kiemelkedő nevelő- oktató munkáját: tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a Pedagógus Szakszervezet járási titkára volt, matematika és fizika könyvek kipróbálásában, értkelésében is részt vett. A tanítás mellett, az igazgatói feladatok ellátásán túl a falu életében is jelentős szerepet vállalt. Vezette a művelődési házat, működtette a mozit. Egész életére igaz volt, hogy ha valamit csinálsz, azt csináld jól, ne félig, egészen!

2005-ben Pély Község Díszpolgára lett, elismeréseként annak a munkának és életútnak, melyet tanárként, igazgatóként a faluért végzett. 2011. november 11-én végleg a teremtőjéhez távozott, de itt hagyott 90 év tartalmas és gazdag földi életet.

Születésének századik évfordulóján Pély Község Önkormányzata és a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pélyi Petőfi Sándor Tagiskolája emlékezett Fodor Pálra, akinek a tanítás volt az élete, a családja a mindene. Amit ránk hagyott örökül viszik tovább gyermekei, unokái, dédunokái, volt tanítványai, az iskolája, a faluja, hiszen a költő szavait idézve:

„Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,

Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.”